|
|
|
Hello!
hát ma sem történt semmi érdekes, csupán annyi, hogy nagyon nagyon meleg van, ilyenkor nem érdemes kimozdulni a jó kis kuckómból. De még is megtettem, és azt kell, hogy mondjam nagyon meleg volt. Na de mindegy, hát túl éltem ezt is, és smost ittenjd vagyok és írok, de hogy minek azt nem tudom, mert tuti nem olvassa senki, de hát ez van. Talán arra majd jó lesz, hogy maj... |
|
|
|
|
|
|
|
JÓZSEF ATTILA
Ringató
Holott náddal ringat,
holott csobogással,
kékellő derűvel,
tavi csókolással.
Lehet, hogy szerelme
földerül majd mással,
de az is ringassa
ilyen ringatással.
Tedd a kezed
Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.
Úgy őri... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Új fészket épített a szirti sas,
S a sziklabércen büszkén nézett szét,
S így szólt: " Milyen hatalmas vagyok,
Erős e fészek, jó munkát dicsér!"
S míg büszke szívvel a völgybe letekint,
Ott lát egy kicsi, vézna verebet,
Amint ugyancsak fészkét rakja fel
Kis szalma szállal vékony csőrivel.
A kis veréb is, amint feltekint,
Meglátja őt, és... |
|
|
|
|
|
|
|
Amikor a híres arsi plébános. Vianney Szent János szemiranista volt, nagy nehézségei voltak a tanulással. A legegyszerűbb ismereteket sem tudta felfogni. A szeminárium elöljárói öbbször hazaküldték. Ő mégis csökönyösen kitartott. Már elmúlt húsz éves és olyan fiatalokkal ült az iskola padjaiban, akik legalább tíz évvel fiatalabbak voltak, mint Ő.
Egy tizenegy éves fiú segített... |
|
|
|
|
|
|
|
|
József Attila: Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat... |
|
|
|
|
|
|
|
... Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a k... |
|
|
|
|
|
|
|
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor ... |
|
|
|
|
|
|
|
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mell... |
|
|
|
|
|
|
|
ÓH SZÍV! NYUGODJ!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bon... |
|
|
|
|
|
|
|
József Attila: Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a he... |
|
|
|
|
|
|
|
...
József Attila
Óh szív! Nyugodj!
Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, ... |
|
|
|
|
|
|
|
Új fészket épített a szirti sas,
S a sziklabércen büszkén nézett szét,
S így szólt: " Milyen hatalmas vagyok,
Erős e fészek, jó munkát dícsér!"
S míg büszke szívvel a völgybe letekint
Ott lát egy kicsi, vézna verebet,
Amint ugyancsak fészkét rakja fel
Kis szalmaszállal vékony csőrivel.
A kis veréb is, amint feltekint
Meglát... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Két dal
Éji dal
Néhány éjjelre, padra, kőre,
adjatok nékem fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.
Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret -
áldott, mert élek én örökre,
aki egy éjre eltemet.
1928. márc. / dec.
Dal
Derűs vagyok és hallgatag,
pip... |
|
|
|
|
|
|
|
Volt egyszer egy közönséges varrótű, aki igen sokat tartott magáról, s el akarta hitetni a világgal, hogy a hímzőtűk finom és előkelő családjához tartozik.
- Vigyázzatok, fogjatok jól! - parancsolt az ujjakra, akik elővették. - Nehogy véletlenül elejtsetek! Ha a padlóra esem, soha többé meg nem találtok, olyan finom vagyok.
- Csak ne légy olyan nagy garral! - intették le ... |
|
|
|
|
|
|
|
A "kis" Stephanie
- Nem! - mondtam végül határozottan. - Kizárt dolog, hogy Stephanie ideköltözzön a jövő évre.
(Ne értsetek félre. Nagyon szeretem az unokahúgomat. Már amennyire egy menstruáló nőstény kobra szeszélyességével megáldott frissen végzett főiskolást szeretni lehet.)
- Örülök annak, amit elért. Tényleg. Ő az első a családodból, aki lediplomázott. ... |
|
|
|
|
|
|
|
... József Atilla:
Óh szív! Nyugodj!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegy... |
|
|
|
|
|
|
|
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok?Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott úton;
kis száraz nemzet;izgágán szuszog,
zuzodik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyakat bont a köd,
mint egykor melléd: melé l... |
|
|
|
|
|
|
|
Bayer Zsolt levele a fideszes "barátaihoz"
2008-01-06. 21:38:26
Kedves Hegyvidékiek!
Eljött az az idő, amikor szembe kell nézni a vágyálmok és a valóság közötti éles szakadékkal. Eljött az az idő, amikor az Orbán Viktor vezette megélhetési bandát, másnéven Fideszt - néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve - el kell sűllyeszteni a történelem árnyék... |
|
|
|
|
|
|
|
Lehunytam a szemem, és a markomban összeroppant egy szalmaszál.
- Donald, figyelj, tulajdonképpen mi az, amit mondani akarsz nekem? Miért nem mondod meg kereken, mi folyik itt?
Hosszúra nyúlt a csend, aztán megszólalt:
- Lehet, hogy neked kellene megmondanod nekem. Mondd meg mi az, aminek a megmondásával egyre csak próbálkozom, és ha tévednél, majd kijavítalak. ... |
|
|
|
|
|
|
|
József Attila:
Óh szív nyugodj
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő
.Hol is vagyok?
Egy szalmaszál nagyon ,
helyezkedik a csontozott utonk is,
száraz nemzet izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a heg... |
|
|
|
|
|